Makita fúrókalapács

 

 

 

 

Látogasson el újonnan nyílt webáruházunkba!

 

 

Néhány fontos gondolat, mi a különbség az ütvefúróval és a fúrókalapácssal történő fúrás között:

A fúrásról általában

Elektropneumatikus elven működő kéziszerszámok

A professzionális kéziszerszámok katalógusaiban az ütvefúrók egyszer csak fúrókalapácsokkal folytatódnak.

A gépek műszaki jellemzői – és listaárai – azt sugallják, ezek a gépek mást, vagy másképp tudnak, mint olcsóbb és

egyszerűbb testvéreik. Nézzük végig, hacsak vázlatosan is melyek ezek a különbségek, milyen előnyöket biztosít a

Magasabb ár ellenében használójának az elektropneumatikus elv.

Fúrás –ütvefúrás

A fúrógépek szerszámai túlnyomórészt kétélű, forgácsoló szerszámok,

szárukon a forgácsot kihordó spirállal – azaz fém, fa, műanyagok megmunkálására

alkalmas hengeresszárú csigafúrók. A beton, égetett kerámiák vagy természetes

kőzetek esetében azonban a vágás, mint megmunkálás elve nem jöhet számításba.

Az anyagot törni kell.

A fúrógépet tehát úgy kell átalakítani, hogy az eredeti, forogva vágó mozgást

tengelyirányú ütésekkel egészítsük ki.

Ezt a legolcsóbban és legegyszerűbben egy forgó ék – ékpálya elempár

beépítésével biztosíthatjuk. A fúróorsóra erősített ék, forgása közben felcsúszik az

ékpályán majd annak végén visszazuhan. Az így létrehozott ütés impulzusereje annál

nagyobb minél nagyobb erővel szorítjuk a gépet a megmunkálandó felülethez.

 

Elektropneumatikus elv

Az elektropneumatikus elven szerkesztett gépek tervezésének célja, hogy kezelőjének fizikai

adottságaitól

független, az emberi teljesítményt meghaladó ütőmunkát előállító, beton, kerámia és természetes kőzetek fúrására vésésére alkalmas kéziszerszámot hozzon létre.

A működés elve: A gép erőforrása, egy villanymotor, mely hajtókar segítségével

egy hengerben mozgó dugattyút (gerjesztődugattyú) a robbanómotorokhoz hasonló módon, kényszerpályán mozgat. A gerjesztődugattyú előtt a hengerben a

szabad mozgásra képes, ún. röpdugattyú helyezkedik el.

A henger falához képest mindkét dugattyú tömített (dugattyúgyűrűk). A két dugattyú nem ér össze, köztük légpárna helyezkedik el. Az előre mozduló gerjesztődugattyú a légpárna segítségével előre lendíti a röpdugattyút, az pedig A verőszár közbeiktatásával a fúrószárnak adja át – az összenyomott levegő impulzuserejével – az ütésenergiát.

Ezután a röpdugattyú, a légpárnával fékezve visszatér a gerjesztődugattyú előtti alaphelyzetbe.

A villanymotor eközben – áttétel közbeiktatásával - forgatja a szerszámbefogót, ezzel biztosítva egyrészt azt, hogy a fúrószerszám változtassa furatfenékhez képesti helyzetét, másrészt a törmelék, vagy furatliszt (de nem forgács) eltávolítását a kihordóspirál segítségével.

Az ismertetett működési elvből következik, hogy az elektropneumatikus fúrókalapácsok fúróteljesítménye nem függ attól, hogy milyen erővel nyomjuk a megmunkálandó felülethez, sőt bizonyítható, hogy a túlzott nyomóerő a Fúróteljesítményt csökkenti. Ezeket a gépeket csak vezetni kell. Az ütőmunka (és a gép tömegének) növelésével a véséshez szükséges energiát is elő tudjuk állítani. Az olyan átmeneti gépeket, melyek kettős csapágyazásuk révén fúró és véső üzemmódban is használhatók, kombikalapácsnak nevezzük. Megjegyzendő, hogy kombik forgócsapágyai véső üzemmódban állnak, ezért a szerszám közvetítette ütéseket egy ponton kénytelenek elviselni, aminek következménye a forgócsapágyak élettartamának megrövidülése.

Amennyiben a véső üzemmód a teljes üzemidő 40%-át meghaladja, célszerű csak vésésre alkalmas gépet, vésőkalapácsot használni.

A fentiek ismeretében a következő megállapításokat tehetjük:

- az elektropneumatikus gépek nem ütve fúrnak, hanem forogva vésnek

- mivel vágni (forgácsolni) nem tudnak, csak törhető anyagot képesek megmunkálni.